HOLNAP

/írta: Nagy Péterné/

 

 

Az idő mókuskerekében

Rohannak az évek.

Hogy mit hoz a jövő?

Kíváncsian kérded.

 

 

Békét és nyugalmat,

Egy megvalósult álmot,

Egészséget és földi jót,

Amire minden ember vágyott?

 

 

Vagy a sötét komorság

Üti fel a fejét,

Ami szorongó lelkedet

Ezer darabra tépi szét?

 

 

Azt mi nem tudhatjuk,

De mélyen hinni kell,

Hogy a titokzatos holnap

Számunkra csak jót hoz el.

 

 

Emberként kell élni,

Tenni, és szeretni,

Istennek tetszően

A terheket viselni.

 

 

 

Szorgalmatos, 2005. december 31.